A szaloncukor örök kedvenc, a karácsonyi ünnep elmaradhatatlan, édes kísérője. Így volt ez minden korban és rendszerben, a Monarchiától a pártállam évein át egészen a mai napig.
Nem csoda hát, ha a Rákosi-korszak filmhíradója sem mulasztotta el, hogy megemlékezzen a sokaknak oly fontos édességről. A filmhíradó egyébként is a termelési propaganda fontos médiumának számított, melyben a gazdasági sikerekről, rekordokról szóló tudósítások jelentős hányadát tették ki az összes korabeli filmhírnek. Az alábbi beszámoló fontos szezonális eredményről tájékoztat, mellyel a szerkesztők az államosított édesipar kiváló működését kívánták bizonyítani.
A kommentár szerint 1949. decemberében az államosított Stühmer gyár Veress brigádja Sztálin születésnapjára 3 és fél vagonnal több kakaóbab feldolgozását vállalta, hogy minden korábbinál több csokoládédísz kerülhessen a dolgozók karácsonyfáira. A gyár egyik dolgozója, Stubnya Zoltán munkaérdemrenddel kitüntetett munkás, 10%-al több termelést ajánlott fel Sztálin születésnapjára. A kommentár szerint az előző évi 30 vagonnal szemben, így az idén immár 90(!) vagon szaloncukrot készít az államosított édesipar a dolgozók számára.
A filmhír felvételei a korabeli gyártási folyamat egyes fázisait dokumentálják, így ipartörténeti archívnak számítanak. A képeken látható, ahogy a folyékony szaloncukrot rizsporformákba öntik, ha megkeményedett különválasztják a fondant cukrot a rizsportól, majd elkészül a csomagolás a modern, futószalag rendszerű gépek segítségével.
Szaloncukor futószalagon
A gyáralapító, Stühmer Frigyes (Forrás: Stühmer.hu)
A filmhírben látott folyamatok professzionalizmusa nem véletlen, a gyár nagy múltra tekint vissza. A céget alapító Stühmer Frigyes 1866-ban érkezett Magyarországra, és Nagy Ferencnél a Szentkirályi utca kis cukorkaboltjában kezdte a szakmát. 1868-ban megvásárolta az üzletet és saját márkát alapított, mely később legendás és kiterjedt nemzetközi bolthálózatot fenntartó vállalkozássá nőtte ki magát. 1883-ban ő indította el itthon a nagyüzemű csokoládégyártást, eredményeit Ferenc József 1885-ben érdemkereszttel ismerte el.
A Stühmer márka a Budapesti Nemzetközi Vásáron 1940-ben (Forrás: Fortepan, 08923)
A Stühmer története a két világháború között igazi sikersztori, az ekkor kifejlesztett termékek, az alapító dédunokájáról elnevezett Tibi csokoládé, a Zizi drazsé és a Frutti gyümölcskaramella ma is sokak kedves ízei. 1941-ben nagyobb helyre költözött az üzem, és a Vágóhíd utcában felépült a máig működő modern komplexum, mely a filmhíradóban is látható.
A Vágóhíd utcában működő csokoládégyár a filmhíradóban...
... és a csokoládégyár ma.
1948-ban a Stühmert is elérte az államosítás. Budapest Csokoládégyár néven működött tovább a Magyar Édesipari Vállalat részeként. A szakértelmet és az eszközöket sikerült átmenteni és fejleszteni, az édes ízek iránti kereslet sem csökkent, így a 60-as évektől ismét egyre népszerűbbek lettek az itt készülő termékek. A gyár a rendszerváltás után különböző ágazati szereplők kezébe került, de mára a márka gondos odafigyelésnek köszönhetően azóta újra feltámadt, és Makláron születnek a tradicionális Stühmer édességek.
