Filmhíradók Online

Gica, pipics, barkaág

Húsvéti népszokások a filmhíradókban

2018. március 30. - filmhiradok

Húsvét ideje az egyik leglátványosabb ünnepkör Magyarországon. Az ébredő természet, a vidám népszokások és a hagyományos viseletek nem csak szórakoztató, de vizuálisan is izgalmas anyagot kínálnak a filmhíradó számára. A tojásfestők elmélyült munkája és a vízzel leöntött, vidáman sivalkodó lányok képei minden tavasszal megjelennek a mozivásznon, és még a legsötétebb pillanatokban is a megújulás reményét kínálják a nézőknek.

Kifejezetten a locsolkodás tradícióját örökíti meg ez a szép, 1932-es hír. A mezőkövesdi legények „öntöző” vagy „vízbehányó” hétfőn felkeresik a lányokat, és rájuk loccsantják a megújulást, egészséget és termékenységet jelképező vizet. A filmen ugyan nem látható, de a locsolásért cserébe többek között matyó „pipicset”, azaz kismadár alakú kalácsot kapnak a vendéglátóktól.

Húsvéti locsolás Mezőkövesden (1932) from Magyar Nemzeti Filmarchívum on Vimeo.

1936 áprilisában a somogy megyei Karádra látogatott a híradó stábja. Hagyományosan ezen a vidéken is a virágvasárnapi barkaszenteléssel kezdődik a húsvéti időszak. A szalagokkal díszített barkaág a néphit szerint gyógyító erővel bír. Nagycsütörtöktől nagyszombatig aztán minden korosztály kiveszi a részét a tavaszköszöntésből. A katolikusok nagypénteken elkészítik a templomban a szent sírt, nagyszombat éjjelén körmentet tartanak, vasárnap reggel pedig megtörténik az ételek beszentelése. Erről így emlékeznek:

Húsvét vasárnap reggel a sonkával, meg a többi szenteltetnivalóval elviszik a tojást is a korai misére. Mielőtt elindultak volna, otthon figyelmeztettek arra, hogy jól igyekezzenek hazafelé, mert aki előbb ér haza, annak előbb fogy el az aratása. Na, volt is hazafelé nagy igyekezet. Amikor a miséről hazaérkeznek, megreggeliznek. Minden családtagnak kellett belőle enni. A tojást be kellett mártani a szentelt sóba. Ha kevesebbet festettek, akkor úgy is volt, hogy egy tojást négyfelé szeleteltek föl, mert aki nem evett a szentelt tojásból, annak biztosan megfájdult a torka.  (Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Adattára. NA-310.)

Húsvéti szokások Karádon (1936) from Magyar Nemzeti Filmarchívum on Vimeo.

A fenti hír néhány felvételén a dúdoló tojásfestő asszonyokat látjuk. A tájegységre jellemző módon, viaszírással, geometrikus mintákkal díszítik a tojást. A „gica”, azaz a réz- vagy bádogcsővel ellátott kis ágacska segít a forró viasz felvitelében, melyet száradás és a jellemzően hagymahéjjal színesített festőlében való főzés után leszednek, hogy felfedjék a kitakart részeken látható mintát.

A keresztszülők hagyományosan ilyen hímes tojást, almát, édességet adtak a keresztgyerekeknek, és mivel az evangélikus és református családokban a keresztszülők száma akár 12-18 is lehetett, így a legkisebbek elég jól jártak az ünneppel. Vasárnap délután kezdődhetett a felszabadult játék, elsősorban természetesen a korábban begyűjtött tojásokkal, melybe az egymás közötti cserélgetés és a merész zsonglőrmutatványok egyaránt belefértek. Egy hét múlva a „fehérvasárnap” zárta a húsvétot, ami a komák megválasztásának, a lánybarátságok megerősítésének ideje volt, az ízletes komatálak szimbolikus kicserélésével.
somogy_tojas.JPG

Somogyi hímes tojások (forrás: itt)

Más módszerrel, ecset segítségével festik a tojást az alábbi, Kalotaszegen rögzített filmhírben. Érdekessége, hogy 1944-ben készült, de a világban dúló háború apokaliptikus hangulata legfeljebb az ünnepélyes tónusú zenében jelenik meg. Az ősi rítus érezhetően nagyobb jelentőséggel bír, mint az aktuális események, bár a helyszínválasztás nem lehet véletlen. A második bécsi döntéssel visszacsatolt erdélyi területek magyar hagyományainak bemutatása egyszerre megerősítés és üzenet a korabeli néző számára. A mozgókép tulajdonképpen egy másfél perces sűrű néprajzi leírás, melyben a tradicionális öltözékek, a népi építészet motívumai és a hitek, hiedelmek vizuális elemei koncentrálódnak. Az etnográfus érdeklődése itt a nemzeti identitás tudatos építésével kapcsolódik össze, és a kettő együttes lenyomatát őrzi meg az utókornak.

Húsvéti ünnepségek Erdélyben (1944) from Magyar Nemzeti Filmarchívum on Vimeo.

 Kalotaszegi lány kapuban (Forrás: itt)

 A nógrádi Bujákra látogathatunk el a következő, már az 1950-es évek végén forgatott filmmel. Ezúttal színesben csodálhatjuk meg a húsvéti locsolókat, a forgatókönyv pedig szinte teljesen megegyezik az előzőekkel, kivéve hogy itt nem csak külsőből, hanem egy paraszti otthon belsejéből is kapunk képeket.  

Tavasz Bujákon (1958, részlet) from Magyar Nemzeti Filmarchívum on Vimeo.

Bár a filmhíradó az ünnepekkel, rítusokkal kapcsolatban mindig az állandóságot és ciklikusságot hangsúlyozza, a hagyományok, belső fejlődés eredményeképp és külső befolyásra, valójában sokat változtak az idők során. Néhány hónappal később, a bujáki hír megjelenésének évben, a Magyar Nemzet cikkének szerzője például így idézi egy helyi asszonnyal való párbeszédét:

- Sokan eljárnak dolgozni Bujákról?

-A férfiaknak több, mint a fele, télen még több. Tudja, nincs errefelé sok föld. Nekünk is három hold van, mint a legtöbbnek. [...]

-Szóval ipari dolgozók is, a népviseletet mégis megőrzik?

-Hát... Nem úgy van, mint régen. A férfiak már régebben elhagyták a viseletet. tizenöt évvel ezelőtt az asszonyok-lányok is kezdték elhagyogatni, s kivetkőzni városiba, sima ruhába, ahogy mi mondjuk. A bujáki viselet szép, díszes, de... de majd láthat a faluban botra görnyedt öregasszonyokat, derékfájósakat. Nem ám csak a sok munkától, a hegyjárástól.  A régi módi szerint tizenöt szoknyát is viseltek, az úgy megszorítja a derekat, hogy egy vasárnap három-négy lányt is ki kellett vezetni a templomból, mert elájultak. Mondták az orvosok, hogy a sok szoknya okozza a betegséget. 

Az pedig már minden kétséget kizáróan új idők beköszöntét jelzi, hogy 1983-ban Hollókőn is csak szódával és szagosvízzel locsolkodnak:

Tavaszünnep (1983) from Magyar Nemzeti Filmarchívum on Vimeo.

Hely:

 

Híradó:

Húsvéti locsolás a Matyók városában, Mezőkövesden. Magyar Világhíradó 424/1. (1932. április)

Magyaros húsvéti szokások Karádon. Magyar Világhíradó 634/3. (1936. április)

Húsvéti ünnepségek Erdélyben. Magyar Világhíradó 1050/6. (1944. április)

Tavasz Bujákon (1958, részlet)

Tavaszünnep (1983)

Forrás:

Imrő Judit: Húsvéti népszokások és hímes tojások Somogyban. Somogyi Múzeumok Közleményei 17: 39-54. (2006)

Kóródi József: Változások Bujákon. Magyar Nemzet. 1958. június 13. 3. (Arcanum.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://filmhiradok.blog.hu/api/trackback/id/tr7013790592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása