Filmhíradók Online


Búcsú a farsangtól

A Műegyetemi Evezős Club bálja

2018. február 16. - filmhiradok

1936. február 15-én a Hungária Szállóban rendezték meg a Műegyetemi Evezős Club hagyományos farsangi bálját. A mulatság a 30-as évek népszerű, fővárosi „elite” báljai közé tartozott, mely elsősorban a fiatal, bevállalósabb közönséget mozgatta meg. Az estélyt a vendégek rendkívül ötletes jelmezei tették különlegessé, melyekhez hasonlót sehol máshol nem lehetett látni ilyen vidám változatosságban.

Búcsú a farsangtól (MFI/627) from Magyar Nemzeti Filmarchívum on Vimeo.

Tovább

Búcsú a csalogánytól

Blaha Lujza temetése

Blaha Lujza, a Nemzet Csalogánya, 1926. január 18-án, 76 éves korában hunyt el hosszú agónia után fővárosi otthonában, melynek erkélyéről az utolsó pillanatig szeretett Nemzeti Színházára látott. Temetésére két nap múlva került sor, az őszinte nemzeti gyász spontán kifejeződése pedig valódi médiaeseménnyé tette a szomorú alkalmat. A filmhíradó munkatársai természetesen mindvégig jelen voltak és forgattak, de a pillanat olyan jelképes erővel bírt, hogy hamarosan egy önálló, 4 és fél perces filmriport is bekerült a mozik rövidfilmes programjába.

A szerencsés módon ránk maradt némafilm ennyi idő után is megdöbbentő erővel adja át a kedvenc művésznőjét sirató tömeg megrendültségét. Ez a mozgókép azért is ritkaság, mert az elején pár másodpercre magát az idős színésznőt is láthatjuk, aki egyébként jellemzően ódzkodott attól, hogy kamera elé álljon.

Blaha Lujzát a Nemzeti Színház előcsarnokában ravatalozták fel, az alkalomra ünnepélyes, komoly fekete-ezüst díszbe öltöztetett környezetben. Itt róhatták le tiszteletüket a látogatók, akik már jóval a szertartás kezdete előtt megtöltötték a környéket.

„Már reggel kilenc órakor megkezdődött a közönség özönlése a katafalk elé. A déli órákban meg kellett kettőzni a rendőri készenlétet, mert a kegyeletét leróni akaró tömeg annyira összeszorult, hogy teljesen elzárta a jegypénztárhoz vezető utal. A nagy tömeg azonban példás rendet tart. Zárt sorokban, levett kalappal, meghatotton vonul a koszorúk tömegétől övezeti katafalk előtt, hogy egy röpke pillantással elbúcsúzzon attól a színésznőtől, akit annyira szeretett.” – tudósít Az Est.

Blaha Lujza temetése (1926, riportfilm) from Magyar Nemzeti Filmarchívum on Vimeo.

Tovább

Valami régi, valami új

Cukrászda nyílt a Sztálin úton

„A fürdővel nem volt probléma, régen „lyukas"-nak hívták a meleg vizű forrást, a Lukács cukrászda helyén viszont nem tört fel se tejszínhab, se marcipán, a tulajt hívták így, át kellett nevezni. Honfi Kálmán előző héten cukrászdái termékeket irodalmasított: mákos Krúdy, Ady-csók, Arany tekercs, a József Attila-kuglófról már cukrászokkal egyeztetett, mikor jött fentről az ukáz, ennyi. Hiába érvelt, hogy például Ferrero Rocher hős partizán volt, az olaszok mégse szégyellik elcsokisodását. Uj szelek Új szelek fújtak. És most itt ez a még kényesebb, még bonyolultabb feladat. Népköztársasági cukrászda? Ahogy Vörösmarty Cukrászda lett a Vörösmarty téren a Gerbeaud-ból? A kopasz férfi a falon a fejét csóválta: a Népköztársasági Cukrászda név a Népköztársaság kigúnyolására adna lehetőséget. Valami támadhatatlan és érdekes név kell ide. Érdekességi Cukrászda? Egyáltalán van olyan szó, hogy „érdekességi"? A Dunáról felszálló hideg levegő meleg áramlatokkal keveredett, a robajos lökésekbe beleremegett a fény, az eget rémült galambok lepték el. Felhő sodródott a nap elé, baljós homály lépett a térbe. A kopasz férfi a falon elkomorult, nemtetszés, csalódottság árnya hullt rá: Honfi bánatosan áthúzta az „érdekességi" szót. Legyen akkor mondjuk „különlegességi"? Különlegességi Cukrászda? A bárányfelhő elúszott a nap elől, az utca felragyogott, a falon a főtitkár szeme érdeklődőn csillant meg. Ha az Andrássy úti Lukácsból Népköztársaság útjai Különlegességi lesz, abból kihallani az idők szavát.”

        írja Garaczi László 3 hasonlat (füttyös) című prózájában.

És valóban, a híradó kísérőszövege határozottan csúsztat. A Különlegességi Cukrászda cseppet sem új színfolt Budapesten, hanem elsősorban a régi Lukács újragondolása az (Andrássy útból lett) Sztálin út 70-ben. Az eredeti, Lukács Sándor által alapított cukrászda 1912 óta működött itt és a legkifinomultabb édesszájú közönség ízlését is kielégítette.  Az egység az államosítás után 1955 szeptemberében nyitott újra a Cukrászati Vállalat kezelésében. A hely nem csak eleganciáját őrizte meg, hanem a magas nívó hagyományát is, amit jól mutat, hogy a Vendéglátó Főigazgatóság laboratóriumának a Népszavában megjelent gyorstesztje szerint 1959-ben itt még mindig 4,3 gramm kávéból főzték a duplát, míg a többi ellenőrzött helyen ennél sokkal jobban remegett (azaz jóval kevesebbet mért) a főzőnő keze.

Helyszín:

Filmhíradó:

Új cukrászda (Csak röviden…) Magyar Filmhíradó 39/7. (1955. október)

Forrás:

Garaczi László: 3 hasonlat (füttyös) 2000, 2008 (20. évfolyam) május 24-25.

„33 millió dupla.” Népszava, 87. évf. 263 sz. (1959. november 8.) 5.

Boxtrott az új nyári őrület

Box és tánc? Lehetséges. 80 évvel ezelőtt az újpesti I. Számú Állami Polgári Leányiskola növendékei vidáman edzettek az augusztusi hőségben.

boxtrott01.JPG

Híradó:

Az újpesti I. számú állami polgári leányiskola növendékeinek újfajta testedző labdajátéka. MVH-597/2, (1935. augusztus)

süti beállítások módosítása