Szerelem Magdolnavárosban

Tudósítás az első honvéd távházasságról

2017. február 12. - filmhiradok

A Pesti Hírlap tudósítása szürke szemű, karcsú, barna lányként írja le Csernyán Ilonát, aki egy látogatás alkalmával ismerkedett meg barátnője bátyjával. A fess fiatalember, Vetrik Gyula, akkoriban lakatosként és gépkocsivezetőként dolgozott. A magdolnavárosi szerelemből hamarosan eljegyzés lett, azonban a lány nem tudta idejében beszerezni a papírjait és a fiút még az esküvő előtt a frontra vitték.  A 20 éves Ilona, aki ebben az időben még a szüleivel lakott a Váci út 110. első emeleti szobakonyhás lakásában, nem adta fel a közös tervet, és annak ellenére is a házasság mellett döntött, hogy jövendőbelije ténylegesen nem lehetett jelen a szertartáson.

„A vőlegényem, akivel már egy évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy egybekelünk – mondja – éppen olyan magas, mint én. Szőke, kékszemű, borotváltarcú. Bajuszt nem visel. Most nincs állása és tényleges éveit szolgálja. Egyszer már volt öt hónapig a harctéren és akkor megsebesült. Szilánk érte a testét. Mikor a kórházban felgyógyult, néhány hónapig idehaza tartózkodott, de aztán újra a harctérre kellett mennie. Április 15-én ment vissza az orosz harctérre a lipótvárosi pályaudvarról. Kikísértem és könnyezve búcsúztam el tőle.” – nyilatkozta a menyasszony a lapnak, aki ekkor présmunkásnőként dolgozott egy üzemben, ahol többek között hadianyagot gyártottak.

A helyzetet a „a háború folytán ügyeik ellátásában akadályozott személyek házasságkötésének, valamint a személy állapotot érintő egyéb jogcselekményeinek megkönnyítéséről” szóló 2400/1942. ME számú rendelet életbe lépése oldotta meg, mely felelevenítve az első világháború alatt egyszer már működő intézményt, és a fronton szolgáló vőlegények és a hátországban maradt menyasszonyaik között lehetővé tette az ún. „távházasságot”. Nem sokkal az engedélyező kormányrendelet megjelenése után Ilona és Gyula között megköttetett az első ilyen frigy az országban.

pesti_hirlap.JPG

A polgári szertartásra 1942. június 19-én, pénteken, este 7-kor került sor a budapesti XIII. kerület állami anyakönyvvezetőségén (Béke tér 1.). Az ifjú párt dr. Petrik Béla kerületi elöljáró adta össze. Az esemény propagandaértékét mutatja, hogy a házasság tanúi maga Antal István nemzetvédelmi és propagandaügyi miniszter és Szendy Károly polgármester voltak. A menyasszony fehér zsorzsett ruhát viselt, kezében fehér rózsa és szegfű csokrot tartott, a tanúktól pedig babakelengyét kapott nászajándékba. A zsúfolásig megtelt teremben megjelent az Ilonát alkalmazó gyár igazgatója és katonai parancsnoka is. 

 Képek a korabeli sajtóból:

pesti_hirlap01.JPGpesti_hirlap02.JPG

Az esemény nemcsak a filmhíradó számára volt fontos. Egy másik médium, a rádió is közvetítette azt, hogy segítségével az ukrán harctéren szolgáló vőlegény legalább meghallgathassa saját esküvőjét. A felvételen hallható kommentátor Budinszky Sándor, az anyagot Deák Tamás tette közzé. Az újdonsült, mélyen meghatott feleséget a riporter megkérte arra, hogy amennyiben a különleges házasságból leánygyermeke születik, azt a Kormányzó úr felesége tiszteletére Magdolnának nevezze majd el.

Az első távházasságról cikkező lapok igyekeztek eloszlatni azt a tévképzetet, hogy a házassági kérelmet csak rendkívüli vagy sürgős esetben lehet beadni. A katonának minden különösebb indok nélkül, mindössze fel kellett keresnie a honvédelmi minisztérium által kijelölt parancsnokot, hogy felvehessék az igény benyújtásáról szóló jegyzőkönyvet. A katonai parancsnok megküldte azt a másik házasulandó fél lakhelye szerinti illetékes anyakönyvvezetőnek, aki értesítette az érintettet a lánykérésről. Ha a megkért válasza igen volt, akkor megkezdhették a három hónapon belül megtartandó esküvő előkészületeit, amelyhez nem volt szükséges a távollévőt helyettesítő személyt felkérni. A feleség státusza ettől kezdve a rendes szertartás során házasulók státuszával volt azonos, felvehette a férj nevét, gyermekei törvényesen születtek és járt neki az özvegyi ellátás is. Amennyiben a hivatalos házasságkötés pillanatában esetleg sajnos már nem élt a vőlegény, akkor a házasságkötés az ő nyilatkozatának aláírásától datálódott.

Helyszín:

 

Filmhíradó:

Távházasság. Magyar Világhíradó 957/5. (1942. június)

Forrás:

"Az első távházasságot a jövő héten, pénteken kötik." Pesti Hírlap, 64. évf. 132. sz. (1942. június 13.) 6.

"Háborús házasságkötés - vőlegény nélkül. Az első honvéd »távházasságkötés« Budapesten." Pesti Hírlap, 64. évf. 138. sz. (1942. június 20.) 5.

"Az első távolsági házasságkötés." Pesti Hírlap, 64. évf. 140. sz. (1942. június 23.) 405.

"Az első honvéd-távházasságkötés Budapesten." Tolnai Világlapja, 44. évf. 26. sz. (1942. július 1.) 5.

A bejegyzés trackback címe:

https://filmhiradok.blog.hu/api/trackback/id/tr1412249922

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.