Olimpia anno

2016. augusztus 12. - filmhiradok

Kevés olyan kiszámíthatóan kiújuló érzés van az életünkben, mint az olimpiai láz. Az ötkarikás játékokról szóló hírek természetesen a kezdetektől kiemelt figyelmet kaptak a filmhíradókban. A lelkiismeretes tudósítók nem csak a versenyeket, de a felkészülés folyamatát is alaposan dokumentálták. Erre már csak azért is szükség volt, mert ezen a téren a híréhség csillapíthatatlannak bizonyult.

Az alábbi különleges anyagban azt láthatjuk, hogyan jutottak el a friss olimpiai hírek a közönséghez 1928-ban, pár évvel az élő rádiós közvetítések és jópár évtizeddel az online platformok előtt.

A néma képsor Az Est fővárosi szerkesztősége előtt (VII. ker, Erzsébet krt. 18-20.) feszületen várakozó embereket mutatja, akik örömujjongásban törnek ki, amikor a magyar vizipólósok Franciaország elleni 5:3-as győzelméről szóló plakát megjelenik a kirakatnál. A tömegben feltűnő arcok hihetetlen boldogságról árulkodnak, amit valószínűleg az sem nem feledtetett, hogy a Komjádi Béla által felkészített csapat később a németek ellen kikapott, így amszterdami szereplését ezüstéremmel zárta. Az első élő rádióközvetítést az 1936-os olimpiáról hallgathatták a magyar előfizetők, addig viszont maradt a napilapok kirakata előtti izgalom…

 

A filmhíradózás hajnalának jellegzetes felvételei a hazatérő olimpikonokat köszöntéséről szóló összeállítások. Ezek ekkor még – profi sporttudósítói hálózat híján - jobbára a versenyek filmanyagát helyettesítik. Az ilyen hősportrék a küzdelem feszültsége helyett felhőtlen boldogságot sugároznak, és az informálás mellett egyúttal példaképeket kínálnak a nézőknek.                                                      

                                                                                                                                                                     

Az itt látható és a lenti hírben hatalmas virágcsokorral és ellenállhatatlan mosollyal feszítő úriember egy igazán különleges olimpikon. Keresztes Lajos 1924-ben Párizsban ezüstérmet, majd az amszterdami olimpián a hazai birkózás második aranyérmét nyerte meg. Keresztes, aki civilben hentesként dolgozott, orvosa javaslatára kezdett birkózni, hogy a nehéz húsok pakolásához szükséges izomerőt összegyűjtse. A Húsos Sport Clubból indult tehetség visszavonulása után a Mátyás téri húsfeldolgozó üzem vezetőjeként tevékenykedett, illetve a kétszeres olimpiai bajnok Kozma István edzőjeként aratott újabb sikereket.

 

 

Leni Riefenstahl  monumentális filmje, az Olympia, sokat  elemzett megörökítője a hitleri Németországban zajló játékoknak. Az 1936-os esemény néhány pillanata a német Ufatonwoche cégtől kapott híreken keresztül a magyar filmhíradóba is bekerült, és a Riefenstahl-féle erősen esztétizáló nézőponttal érdekes összehasonlítási alapot kínál. Itt az olimpiai láng útját követhetjük nyomon némi térképes magyarázattal:

A láng útja a híradóban és az Olympia című filmben:

649.JPG

olympia01.JPG

A láng elindul a filmhírben és Riefenstahl filmjében:

64901.JPGolympia02.JPG

A lángot vivő futó a híradóban az athéni, az Olympiában a berlini stadionban:

64903.JPG

olympia04.JPG

 

Noha a versenyekről szóló tényleges tudósítások kissé hiányoznak, láthatunk például egy egészen unikális beszámolót arról, hogy pihentek a sportolók a berlini olimpiai faluban. 

A politika a háború után is erősen megjelent az olimpiához kapcsolódó témák feldolgozásában. A tatai edzőtábor Helsinkire készülő lakóit 1952. júliusában például az a meglepetés érte, hogy Rákosi Mátyás és Farkas Mihály honvédelmi miniszter személyesen látogatta meg őket. Rákosi megszemlélte a sportolók gyakorlatait, a konyhát, kérdéseiből és tanácsaiból pedig „szeretet és gondoskodás csendült ki”.  A jótanácsokkal fűszerezett felkészülés egyértelműen sikeres volt, mert Helsinkiben összesen 42 érmet (16 arany, 10 ezüst, 16 bronz) söpörtek be versenyzőink.

A látogatásról készült képen Farkas Mihály mögött Gerevich Aladár kardvívó és Németh Imre kalapácsvető tűnik fel. (A kép forrása: Fortepan - Horváth Lajos)

És végül egy hír, ahol sportolókat versenyzés közben is látunk. London, 1948. Sok eső és Gyarmati Olga olimpiai aranyat érő távolugrása egy olyan sportágban, amit nők számára ekkor nyitottak meg először. Gyarmati ezután részt vett az 1952-es olimpián is, és egyike volt azoknak, akik 1956-ban nem tértek haza Melbourne-ből.

Hőhullám a Balatonnál

Rendkívüli kánikula vagy átlagos strandszezon? Mi sem lehetne hitelesebb tanúja a régi nyaraknak a filmhíradóknál. A trianoni terület-elcsatolások következtében elveszített fürdő- és üdülőhelyek fájó emlékét  a Bethlen-kormány tudatosan próbálta enyhíteni a Balaton népszerűsítésére szervezett kampánnyal a 20-as évek végén, amivel meglehetős sikert ért el. Nézzünk most néhány példát arra, hogyan múlatták az időt a forróságban a két világháború között, hiszen a Balaton már akkor és azóta is a Riviéra, ehhez semmi kétség nem fér.

Nyaraló proletárok a Balatonnál a Tanácsköztársaság idején kiadott Vörös Riport filmhíradó 1919 júliusi számában. Az operatőr jelenléte nagyobb kuriózum volt, mint a tó bármely látványossága, ezért nem véletlen, hogy a médianyilvánossághoz nem szokott, a propaganda kedvéért egyöntetűen proletárnak kikiáltott strandolók belenéznek a kamerába, sőt, láthatóan direkt neki produkálják magukat. 

Mondén élet a Balatonon 1927-ben. A felvételeken a balatonföldvári új nagyszálló és „a kontinens legérdekesebb golfpályája”. A település elsősorban a születési arisztokrácia kedvelt üdülőhelye volt, a hatalmas golfpálya így az ő igényeik kielégítésére szolgált.

1936 júliusában megkeresztelik a balatonkenesei fővárosi üdülőtelep vitorlásait. Az üdülőtelep 1917 óta állt a Főváros tulajdonában, később Honvéd Üdülőként vált ismertté.

Balaton-átúszás 1938-ban. A versenyt, nem először és nem utoljára, Páhok István nyerte 3 óra 45 perces idővel, igaz, hogy ekkor még a mai Révfülöp-Balatonboglár helyett a jóval hosszabb Siófok és Balatonfüred közti szakasz volt a penzum. Ahogy azt a híradó képei is bizonyítják, ezt a távot közel sem vállalták nagy tömegek.

Páhok István 1944-ben. A Balaton-átúszást a háború alatt is megtartották.

Bővebben a két világháború közti balatoni üdülőéletről: itt.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu