Filmhíradók Online

Busók hava

Karnevál és filmhíradó

2017. február 20. - filmhiradok

Február táján minden évben megsokasodnak a farsangi népszokásokról és karneváli felvonulásokról szóló tudósítások a hazai filmhíradókban. Az egzotikus külföldi képsorok mellett természetesen megjelennek a magyarországi hagyományok, melyek így a média nagyobb közönsége számára is kijelölik a tavaszi évad kezdetét. A látványos, szórakoztató filmhírek újra és újra bemutatják a folklór legfontosabb elemeit, ezzel segítik azok megőrzését és megerősítését.

Egy kifejezetten hosszú, több mint 5 perces néma híranyag 1927-ből a filmhíradók első beszámolója a mohácsi busójárásról. A rendkívül részletes tudósításban a karnevál minden lényeges motívuma látható, az ismeretlen operatőr azonban a különleges jelmezeknek is szentel időt és figyelmet. Ilyen például az 1:17-nél látható bébinek öltözött felnőtt, az 1:34-nél zenélő bohóczenekar vagy éppen az 1:36-nál feltűnő egyházi maskara. Ezek az öltözetek a kifordított farsangi világrend jelképei, amikor pár napra megszűnnek a társadalom egyezményes szabályai, és mindenki szabadon azzá válhat (és azt figurázhat ki), akit csak akar. A film azért is különleges, mert a népszokás bemutatása mellett a a két világháború közötti Mohács hangulatát is megőrizte régi falusi utcáival és házaival.

 

buso05.JPGbuso06.JPG

Tovább

Szerelem Magdolnavárosban

Tudósítás az első honvéd távházasságról

A Pesti Hírlap tudósítása szürke szemű, karcsú, barna lányként írja le Csernyán Ilonát, aki egy látogatás alkalmával ismerkedett meg barátnője bátyjával. A fess fiatalember, Vetrik Gyula, akkoriban lakatosként és gépkocsivezetőként dolgozott. A magdolnavárosi szerelemből hamarosan eljegyzés lett, azonban a lány nem tudta idejében beszerezni a papírjait és a fiút még az esküvő előtt a frontra vitték.  A 20 éves Ilona, aki ebben az időben még a szüleivel lakott a Váci út 110. első emeleti szobakonyhás lakásában, nem adta fel a közös tervet, és annak ellenére is a házasság mellett döntött, hogy jövendőbelije ténylegesen nem lehetett jelen a szertartáson.

„A vőlegényem, akivel már egy évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy egybekelünk – mondja – éppen olyan magas, mint én. Szőke, kékszemű, borotváltarcú. Bajuszt nem visel. Most nincs állása és tényleges éveit szolgálja. Egyszer már volt öt hónapig a harctéren és akkor megsebesült. Szilánk érte a testét. Mikor a kórházban felgyógyult, néhány hónapig idehaza tartózkodott, de aztán újra a harctérre kellett mennie. Április 15-én ment vissza az orosz harctérre a lipótvárosi pályaudvarról. Kikísértem és könnyezve búcsúztam el tőle.” – nyilatkozta a menyasszony a lapnak, aki ekkor présmunkásnőként dolgozott egy üzemben, ahol többek között hadianyagot gyártottak.

A helyzetet a „a háború folytán ügyeik ellátásában akadályozott személyek házasságkötésének, valamint a személy állapotot érintő egyéb jogcselekményeinek megkönnyítéséről” szóló 2400/1942. ME számú rendelet életbe lépése oldotta meg, mely felelevenítve az első világháború alatt egyszer már működő intézményt, és a fronton szolgáló vőlegények és a hátországban maradt menyasszonyaik között lehetővé tette az ún. „távházasságot”. Nem sokkal az engedélyező kormányrendelet megjelenése után Ilona és Gyula között megköttetett az első ilyen frigy az országban.

pesti_hirlap.JPG

A polgári szertartásra 1942. június 19-én, pénteken, este 7-kor került sor a budapesti XIII. kerület állami anyakönyvvezetőségén (Béke tér 1.). Az ifjú párt dr. Petrik Béla kerületi elöljáró adta össze. Az esemény propagandaértékét mutatja, hogy a házasság tanúi maga Antal István nemzetvédelmi és propagandaügyi miniszter és Szendy Károly polgármester voltak. A menyasszony fehér zsorzsett ruhát viselt, kezében fehér rózsa és szegfű csokrot tartott, a tanúktól pedig babakelengyét kapott nászajándékba. A zsúfolásig megtelt teremben megjelent az Ilonát alkalmazó gyár igazgatója és katonai parancsnoka is. 

Tovább

Fegyencek, fegyőrök, rendőrök

Riporterbál a New York Kávéházban

Az 1934-es báli szezon legvidámabb eseményeként aposztrofált riporterbált farsang utolsó napján, húshagyó kedden, azaz február 13-án rendezték meg a New York Kávéházban. A bálirodában már jóelőre elkapkodták a jegyeket, melyeket egy személy számára 10 pengőért, három személyes "családi" konstrukcióban pedig 25 pengőért árultak.

A szervezők a filmhírben látható aranyszínű híd ötletét a párizsi operabáltól kölcsönözték, így kiemelt helyen jelenhetett meg a karneváli felvonulás és az "Élő Újság" fantázianevű farsangi revü, melyet ismert színészek, újságírók és médiaszemélyiségek lenyűgöző görlcsapat támogatásával adtak elő. Az estélyen résztvevők szórakoztatásáról a zenekaron kívül táncrulett, tréfás tombola és egyéb játékok gondoskodtak. A bál különlegessége, hogy egyesítette magában a jelmezes "apacsbál" és a nagyestélyis-frakkos elitbál jellegzetességeit. A táncparkett a kártyatermekben, a "mélyvízben" és a bárban  került kialakításra. A vendégek színes estélyikbe öltöztek, a hölgyek álarcot vettek fel, az estet pedig még emlékezetesebbé tette, hogy a kiszolgáló személyzet tagjai egytől-egyig fegyencruhát viseltek. A téma apropóját az adta, hogy a rendezvény szervezését a rendőri ügyekkel foglalkozó újságírók vállalták magukra, élükön a házigazdának felkért Tarján Vilmos volt bűnügyi riporterrel.

A jeles vendégek között feltűnik Rökk Marika színésznő is, aki a berlini UFA cég sztárjaként szívesen töltötte a magyar fővárosban kevés adódó szabadságát.

Az éjfélkor bemutatott revü programja a Színházi Élet előzetes ajánlója szerint:

"1. Vezércikk: elmondja Nagy Endre.

2. Balla Lici, mint rikkancslány, elénekli a legfrissebb aktualitásokat.

3. Egyed Zoltán humoros felolvasása: »Hogyan számolnak be a különböző pártállású újságok a Riporterbálról«

4. »Jónapot, kérek egy hírlapot!« Szőnyi Lenke ének- és táncszáma a rikkancsgörlökkel.

5. Bel- és külpolitika: Vadnay László és Komlós Vilmos új Hacsek és Sajó tréfájának premierje.

6. A szenzáció. Tréfa. Játsszák: László Miklós és Keleti László.

7. Maga csak tudja, Intim Pista ... Incze Sándor, a Színházi Élet szerkesztője személyesen válaszol azokra a színházi kérdésekre, amelyeket a leggyakrabban szoktak kérdezni tőle...

8. Gyermekmelléklet. Rökk Marika és a Rökk papa tréfás jelenete,

9. A legrövidebb újság ... Szerkesztette és bemutatja: Karinthy Frigyes.

10. Rendőri hírek. Hasból jelentik: Király Pál, Komlós Jenő és Petschauer Attila rendőri riporterek. Játsszák: Mály Gerő, Justh Gyula és Kálmán Éva.

11. Nincs semmi a lapokban ... Kellér Dezső és Radó Sándor énekes konferansz-tréfája.

12. Novella egy szegény apacsról. Feleky Camill táncszáma. Partnerei: Arianne Bergner és Kondor Ili. Beállítja: Jimmy.

13. Színház. Honthy Hanna énekszáma. Előtte: Lestyán Sándor megintervjuolja a primadonnát. Utána: Lestyán felolvassa a kész intervjút.

14. Finálé: az összes szereplő primadonnák címlapot kapnak a Színházi Életben. Angeló a közönség előtt tervezi meg a címlapokat.

Ez a Riporterbál éjféli műsora. Éjfél után a Newyork-bárban még egy előadás lesz, úgynevezett béke-kabaré, ahol Somogyi Nusi, Ilosvay Rózsi, Sólyom Janka, Pethes, Dénes, Herczeg Jenő, Leopoidi, Milskaja és Kőváry Gyula lépnek fel."

A Riporterbál vendéghölgyeinek az apacsruhákat Vogel Eric díszlet- és jelmeztervező igény szerint díjmentesen megtervezte.

Helyszín:

 

Forrás:

"Riporterbál." Pesti Hirlap, 46. évf. 7. sz. (1934. január 11.) 12.

"Írók, művésznők, újságírók a Riporterbál aranyhídján." Pesti Napló, 85. évf. 33. sz. (1934. február 11.) 5.

"Riporterbál." Pesti Hírlap, 56. évf. 35. sz. (1934. február 14.) 12.

"Kiküldött tudósítónk a Riporterbál programjáról" Színházi Élet 1934/5. sz.

süti beállítások módosítása